Újabb rossz hírek érkeztek Parajdról: mihamarabb megoldást kell erre találni

Egy héten belül kell megtalálnia a román környezetvédelmi minisztériumnak a parajdi bányakatasztrófa és a Kis-Küküllő sószennyezettsége miatt vízellátási gondokkal küzdő Maros megyei települések számára a legjobb műszaki megoldásokat – határozott szombaton rendkívüli ülésén az Országos Katasztrófavédelmi Bizottság (CNSU).

Ilie Bolojan kormányfő szombaton online formában tartott rendkívüli ülésre hívta össze az országos testületet azzal a céllal, hogy határozza meg a rövid-, közép- és hosszú távú műszaki megoldásokat a parajdi sószennyezés miatt vízellátási gondokkal küzdő Kis-Küküllő menti települések számára.

A kormány közleménye szerint a tanácskozásra a helyzet sürgőssége miatt volt szükség, mivel 

 A CNSU a helyzet megoldásához a helyi hatóságok közreműködésére is számít, és felkéri őket, hogy saját önrésszel anyagilag is járuljanak hozzá a munkálatokhoz.

A határozat szerint a környezetvédelmi minisztériumnak hét nap alatt kell megtalálnia a sótalanítási megoldásokat Dicsőszentmárton, Gyulakuta és Küküllőszéplak víztisztító állomásainak működtetéséhez. Újabb 30 nap alatt pedig alternatív vízforrásokat kell azonosítani számukra, melyek függetlenek a parajdi sóbánya fölött folyó Korond-pataktól. A munkálatok finanszírozása a kormány tartalékalapjából történne.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szombati közleménye szerint a központi forrásokat a Cseke Attila által vezetett fejlesztési minisztérium biztosítja. A tárcavezető közölte: az érintett települések joggal várják el, hogy kormányzati eszközökkel védjék meg őket. „Segítünk, ahogy csak tudunk – senkit nem hagyunk magára, sem a parajdiakat, sem a Maros megyeieket” – húzta alá.

Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerint a kormányfő az RMDSZ kérésére rendelte el a válsághelyzet gyors rendezését. Aláhúzta: a kormány azon dolgozik, hogy „gyorsan és hatékonyan” elinduljanak a munkálatok. 

 – jelentette ki.

Maros megyében immár 21 településen hirdettek veszélyhelyzetet a Kis-Küküllő sószennyezettsége miatt, miután a folyóba hetek óta sós vizet szállít az elárasztott parajdi sóbányából a beleömlő Korond-patak. Az egymást követő sóhullámok miatt a dicsőszentmártoni, gyulakutai és küküllőszéplaki víztisztító állomás kisebb-nagyobb megszakításokkal üzemel, a lakosságnak a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) biztosítja az ivó- és háztartási vizet.

Maros megyében 81 vízosztó pont működik. Egy összesítés szerint június 12-26. között 12,8 millió liter vizet osztottak ki. Ebből 6,2 millió liter volt ivóvíz, 5,6 millió háztartási és közel egymillió liter az állatok itatására alkalmas víz.

Ezért következett be a katasztrófa

Radu Miruta frissen kinevezett gazdasági miniszter a Prima TV-nek adott interjúban bírálta az Országos Sóipari Társaságot (Salrom) a parajdi patak-elterelési munkálatok késése miatt, és szigorú fellépést ígért. A Salrom képviselői úgy nyilatkoztak, hogy 72 órás késéssel számolnak az eredeti ütemtervhez képest.

A Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) politikusa figyelmeztetett, hogy a sóbánya beomolhat, és a helyén sós tó keletkezhet a Korond-patak medre alatti födém elvékonyodása miatt. Úgy fogalmazott: megérzése szerint a bányatársaságnak „nem érdeke a probléma megoldása”.

A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és a látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.

(MTI)

Nyitókép: MTI/ Veres Nándor

***

***